Hát igen, ennyire boldoggá tesz,
ha minden rácsok és akadályok ellenére,
mégis kijutok az előszobába.
Ott aztán megvárom, míg eufóriám csillapodik.
Ácsorgok, nyitogatok, leguggolok, felállok.
Néha kis pukikkal színesítem a műsort.
Majd... óvatosan szag alapján beazonosítom a cipőket.
Ledobálom a nem tetszőket és megrágnám a jobbakat.
Sajnos erről nincs kép, mert a fotós eldob mindent a kezéből.
Megakadályozza, hogy csillogóra nyaljam a cipőket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése