2013. október 15., kedd

Ember ábrázolás, mint érettségi tétel :-)

Pár hónap és Barni iskolás lesz.


 Bevallom sem írni, sem olvasni nem tud. 


2 éve már rajzol is, kizárólag autókat és a közlekedéssel kapcsolatos dolgokat.
Természetesen, ezt a témát körüljárjuk kreativitásilag, minden oldalról.

Szóval az iskolaérettségi szempont, miszerint az ember ábrázolás...
Hát sántítunk. Készült már családrajz 1, azaz egy.
:-)
Olyan kincs, hogy a faliújságon őrzöm.


Azt gondolom, az iskolában, illetve iskolás korban kell megtanulni írni. 
De a piros, gonosz kis ördög a fejemben kalapál. 
"Csak ő lesz, az egyetlen, aki nem tud írni-olvasni".
Na jó, néhány fejlesztő füzetecske nem árthat. 
Semmi presszió csak elővesszük néha, nézegetjük, rajzolgatunk.
Nézegeti, lapozgatja és szinte rezdüléstelenül ott hagyja.


A billentyűzeten, azért tesz egy két megjegyzést 
"ez a Laci betű, ez a kutya betű, ez a 8-as".
Ugyanígy a rendszámok esetében is.


Nagyon kedvelik Táltival a játszótéri KRESZ pályát is.
Tálti erősen a forgalommal szemben, de Barni tiszteli a vonalakat és táblákat.
Sőt oktatja is a többi gyereket. :-)


Erről jut eszembe, nem túlzás nettóban 10 perc alatt tanult meg biciklizni.
Igaz ezt két napra elosztva az első másodpercben történt borulás miatt.
Elmaradt a "seprűnyelesapafuttató" produkció.
Zseniális találmány a futóbicikli, azzal járt 2 évig. 
Nyilván ennek köszönhető.

Tehát, Barni a közlekedés nagy embere.
Tegnapelőtt papírokat kért, nagyokat, aztán tollat, 
aztán egy kis papírcsíkot közlekedési lámpának, 
aztán ollót, aztán ragasztócsíkot.
Tegnap este, a padlón találtam az eredményt:


Nézem az alkotást....
Kereszteződés, lámpa, útburkolati jelek...
Teljesen egyedül, önszántából, tervezett, rajzolt, ragasztott...
Megöleltem.
Tovább nézem a rajzot...
STOP
"-Barnika! Te írtad azt is, hogy STOP?
-Anya még nem vagyok iskolás, nem tudok írni. 
Rajzoltam a betűket."
Hát...
Egy óvónőt idéznék: " a gyerek olyan, mint az alma a fán: MEGÉRIK"

2013. szeptember 20., péntek

Életképek 4



2008. június, Barni


A Nagyágyi Kutyacsata hiteles története – Képriport


E majdan híres nagy csata 2008 júniusának 5. napján történt.
A 7 hónapos és 2 napos, Vitéz Uram Fehér Bátor Barnabás haditerve alapján, 
a több napja tartó hőséget alkalmazta az ellenség fárasztására, 
majd a híres nap reggelének hűvösségét kihasználva, 
egyesítette erőit és rátámadt a nagy ellenségre.

Képünkön a nagy harc közben látható, amint a hős levegőt vesz.

 
 
Hosszas viaskodás követi a légvételt. 
Ekkor azonban hősünk védjegyévé vált harci fogását, 
a fülharapást alkalmazza, 
néma üvöltésre kárhoztatva ezzel ellenfelét. 



A harapás méltán híres, hiszen nincs ellenszere. 
Most sem bírta ki az óriástestű fehér ellenség. 
Vitéz Uram humánusságát mutatja a legyőzött ellenfél tisztelete, szemének lezárása.



Vitéz Uram Fehér Bátor Barnabás kimerülten, 
boldogan, szerényen(ál) 
tiltakozik a kamerák és reflektorok össztüze ellen.


                                    A képriportot lejegyezte Nemes Tigrisanya- Szívű Beáta

Életképek 3




Amikor még Anya nem írt blogot, házilag szerkesztett, ezt + azt. Most ezeket bemásolja, hogy meglegyenek a kamasz korunkra és ezzekkel szédítsük a lányokat. 
:-)

 2008. május, Barni.


Mit szóltok az új székemhez?
Most már sokkal magasabbról szemlélem a dolgokat.
 Anya szerint a gyümölcs egészséges, hát én rágom becsülettel.


 Kaptam egy sapkát, mert a napocska a szemembe sütött, 
könnyeztem és tüsszögtem.

Most már laza vagyok a napon.
 Ez a „latinamerikaibevándorlóvízvezetékszerelő” szerkóm.



2013. szeptember 19., csütörtök

Életképek 2

Amikor még Anya nem írt blogot, házilag szerkesztett, ezt + azt. Most ezeket bemásolja, hogy meglegyenek a kamasz korunkra és ezzekkel szédítsük a lányokat. 
:-)

Íme a második:


                                                                Barni 5 hónaposan.



Végre elaludt. Nem bírok vele.

Mindig ott van a szemem előtt, éjjel-nappal.
Tudjátok milyen nehéz elaltatni?





Hát igen, nagykanállal eszem az életet!






Cappella Sistina, Michelangelo: Creazione di Adamo 
-
Bátor Barnabás újragondolásában.





Egy merülés után, de nem ám kimerülve. 

Persze Anya, Apa elfáradnak.